Na talán ezen a héten nem leszek annyira nyafi. Tegnap egészen jól esett a futás. Bár nem szeretem sötétben futni, mégis elmentünk kutyussal a hosszabb körre és így kevésbe volt unalmas. És mivel rájöttem, hogy egyáltalan nem versenyzek, ezért nyugodtam sétálhatok közben ha úgy érzem, ezért 3 1-perces gyaloglást is bevettem, igaz hogy a kilométer-időmet eléggé lelassította, de legalább jobban tudtam futni a következő szakaszt. A végén 6.30-as időt értem el az utolsó kilométerré, de ettől nagyon kidőltem. De azért jól esett egy kicsit gyorsabban futni is. Most egészen biztos hogy mégis rosszul mér a csippem, mert inkább 6 kili felé volt a vége mint 5, de ez csak jó végül. 

Egy kicsit aggodalmas hogy fájt a térdem. Férjem már kidőlt néhány napra erős térdfájások miatt, lehet hogy amiatt mert aszfalton futunk? Sajnos nekünk nincs közel jó running track, ezért az utca megteszi, de biztosan hosszú távon valami puhább felületet kell keresni. 

Ebben a hónapban viszont belefért minden más is - görkori, pilates, aerobik - és nagy örömmel rájöttem hogy a fizikumom nagyon sokat változott. Aerobiktól már nem fáradok el, ez az 5-km-es görkori kör kifejezetten jól esett és ha nem kellett volna gyereket fürdetni menni, akkor lehet, hogy mentem volna még akár 2 ilyen kört! Na legközelebb. Pilatesnál meg csak most kezdek érezni hogy hat, ami valószínüleg azt jelenti, hogy csak most kezdem kihasználni a benne rejlő lehetőségeket és jól ki is használom őket. Ez nagyon nagyon jó! 

Bár nem értem el a kívánt súlyomat még, már alig gondolok rá és lazán állok hozzá, ha sikerül akkor sikerül, ha nem, akkor nem. A skinny jeans-t úgyis tizenéveseknek találtak ki :-)

...lustaság? Elérkeztem egy olyan pontra, miközben bár büszke vagyok magamra hogy már 4 hónapja tartósan futok, nem tudom magam már semmivel motiválni. Az elöző 50 km-es programot megsináltam és megpróbálom most 4 hét alatt 60 kilit futni. De valahogy nem megy... Jó kimegyek nagy nehezen, de nem élvezem, és egyre csak lassúlok. Még mindog nem értem el ezt az érzést hogy jó futni, tisztul a fejem és jól érzem magam utána. Ellenben inkább nagyon nehezen csinálom végig (pedig tényleg nagyon lassan kocogok), futás közben mikor fejem, mikor térdem fáj és mintha betonból lennének a lábaim. 

A legrosszabb talán az egészben az hogy mindenkinek elújsagoltam hogy milyen jó ez a futás és közben az jár a fejemben, hogy hogy ússzak meg a következő futást... Valószínüleg elérkeztem megint egy ilyen holtpontra ami (ha kitartok) el fog múlni, de most nyavaljgok rendesen. 

Meg a gyorsaság, tudom hogy nem az a lényeg, de nekem mégis számít, de egyszerűen még mindig nem tudom még egy km-t sem gyorsabban futni. Jó lenne egy olyan gyorsaságot növelő program ami fokozottan növelne a tempót, de lehet hogy megint az én betegségem hogy mindig "program"-ban gondolkodom. 

Megpróbálom hozzászokni a pulzusmérős edzéshez, mert van egy olyan gyanúm hogy még a zsírégető zónát sem érek nagyon el mostanában...

Amikor tegnap még mindig nem tudtam kimenni futni, akkor már szinte fizikai fájdalmat éreztem. Nem azért mert annyira futóbolond lettem, hanem inkább a lelkiismeret furdalás miatt. Annyi embert sikerült lelkesíteni és futásra bíztatni, aki hozzám hasonlóán soha nem volt futó és évek óta nem igazán mozgott, hogy nem szeretném én magam rossz példát mutatni. Itt jön valószínüleg ez a felelőség dolog...

Bár mozogtam a héten, egy pilates és egy aerobik is belefért, plusz a mai futás, de mégis rossz volt hogy "csak" ennyi. De nem baj, majd lesz ez jobb is, nem szabad túl nagy várakozásokkal hozzáállni. most Kezdtem egy újabb Nike-is célt - 60 kili és 4 hét, és megpróbálom legalább valamelyik 5 km-t 36 perc környekén futni. 

Amúgy terveztem hogy elmegyek erre a Vivicitta futásra is, de férjem elíjesztete, mert azt mondta, aki túl lassú, ezt felszedik... Ja még az ára is elrettentett. Legközelebb megpróbálom korábban regisztrálni és akkor nem lesz ennyire drága. Nahát, akkor meglátjuk a következő hónapot!

Már azt gondoltam hogy annyira beálltam ezekre a 39 perces 5 kilikre, hogy semmi nem változik, de ezek szerint lassabban csak tudok futni. Ami persze nem jó, mert amikor múltkor majd megszakadtam és mégis csak "szokásos" 39 perc jött ki. Ezért ma rendkívül lusta hangulatban kimentem és elkezdtem kocogni és csak 3dik kili után kezdett valahogy bejönni a lépés, és na az eredmény magaért beszél... Legjobb lenne természetesen hozzászokni a pulzusméréses futáshoz, de múltkor annyira zavart, nem tudom hogy túl erősen húztam meg vagy csak szokatlan volt, de majdnem "megfulladtam". Azon kívül össze-vissza mért, ha kicsit gyorsabban mentem akkor 170 is volt, de volt amikor leesett 80-ra. Valószínüleg nem működött jól valamiért.

Ez a hét amúgy nem volt jó, ma is csak azért mentem ki hogy meglegyen a 12 futás 4 hét alatt (még 3 hiányzik és 1 hét van), mivel már 41 kilméternél vagyok, 50 meglesz azért. Valahogy lusta voltam és attól még romlott a hangulatom, hogy lusta voltam...